Falazás, alapozás, betonozás és vakolás

A kőműves a ház falazott és betonból készülő részeit építi: az alapot és a lábazatot, a teherhordó falakat és a válaszfalakat, a koszorút, a pillért, az áthidalót és a vasbeton födémet, az aljzatbetont és a vakolatot. Felújításon nyílást falaz be vagy nyit, helyreállítja a kávát ablakcsere után, és javítja a repedéseket és a vakolatot.

A határokat az ajánlatban rögzíteni kell. A tetőszerkezet az ácsé, a vízszigetelés a szigetelőé, a burkolat a burkolóé, az alap, a födém és a koszorú méretezése pedig a tartószerkezeti mérnöké. A falazás ritkán önálló munka: többnyire bontás, vakolás és kávajavítás is jár vele, és ezek a végösszeg jelentős részét adhatják.

A falazóanyag a fal szerepétől, a tervtől és a külső hőszigeteléstől függ. Ha a falat kívülről szigetelik, a teherbírás, a hanggátlás és az ár többet számít, mint a falazóelem hőszigetelő képessége.

• Kerámia falazóblokk (üreges tégla): családi házak teherhordó falaihoz gyakori; a nyílások fölé megfelelő áthidaló kell.
• Pórusbeton (BCA): könnyű, gyorsan falazható, jól szigetel; nedvességre érzékeny, saját ragasztóhabarcs, dűbel és vakolat kell hozzá.
• Tömör tégla: régi házak javításához, pillérhez, kéményhez; lassabb a falazás, a téglát falazás előtt nedvesíteni kell.
• Zsalukő: lábazathoz, pincéhez, kerítéshez, támfalhoz; vasalják és kibetonozzák, a hőszigetelés külön réteg.

Válaszfalnál kérdezze meg, mekkora súlyt tesz a fal a födémre. Fagerendás födémen egy nehéz téglafal már túl sok lehet.

A beton minőségét a szilárdsági osztály jelöli, például C16/20 vagy C25/30. Az alaphoz, a koszorúhoz és a födémhez szükséges osztályt a tervező adja meg, a betonüzem pedig a szállítólevélen tünteti fel. Őrizze meg a szállítóleveleket.

A friss betont tűvibrátorral tömörítik, hogy a levegő távozzon belőle. Kötés közben vizet igényel: fóliával takarják vagy néhány napig locsolják, főleg melegben. A friss betonra általában néhány napig nem lépnek rá, a tervezett szilárdságot nagyjából négy hét alatt éri el. Fagyban csak adalékszerrel és védelemmel szabad betonozni.

Aljzatbetonnál és udvari betonnál a falak mentén dilatációs szalag kell, a nagy felületet hézagokkal osztják fel. Ezek nélkül a beton magától reped meg, ott, ahol akar.

Az alap a ház terhét a teherbíró talajra vezeti. A helyi fagyhatár alá kerül, hogy a fagyás és az olvadás ne mozgassa. Az alap típusát (sávalap a falak alatt vagy lemezalap az egész ház alatt) a tervező a talajmechanikai vizsgálat alapján választja, amely megmutatja a talaj teherbírását és a talajvíz helyzetét.

A vasbeton koszorú minden födémszinten összefogja a falakat, a pillérek pedig a sarkokban és a falcsatlakozásoknál tartják őket. Együtt dobozszerű szerkezetet adnak, amely jobban ellenáll a földrengésnek. Földrengésveszélyes területen ezeket a tartószerkezeti terv írja elő, a vasalásukat pedig betonozás előtt kell ellenőrizni, nem utána.

A talajmechanikai vizsgálat töredéke annak, amibe egy megsüllyedt alap utólagos megerősítése kerül. A terv előtt kérje, ne az ásás után.

Új házhoz, bővítéshez, garázshoz vagy melléképülethez általában urbanisztikai bizonyítvány és építési engedély kell a polgármesteri hivataltól. Teherhordó falba vágott új nyíláshoz műszaki szakvélemény és engedély kell. Tömbházban a tartószerkezet közös tulajdon, ezért előbb a tulajdonosi társulással kell egyeztetni.

Aláírás előtt minden szakembernek ugyanazokat a kérdéseket tegye fel, hogy az ajánlatok összevethetők legyenek:

• Milyen mennyiségekkel számolt, és mit tartalmaz az egységár?
• Benne van-e az anyag, a habarcs, a vas, a beton és a szállítás?
• Milyen osztályú betont rendel, és megkapom-e a szállítólevelet?
• Ki ellenőrzi a vasszerelést betonozás előtt?
• Hogyan védik a betont és a falazatot fagyban vagy kánikulában?
• Benne van-e a bontás, a sitt elszállítása és a takarítás?