Homlokzati hőszigetelés

A homlokzati hőszigetelés egy összetett rendszer: a meglévő falra ragasztott és dübelezett hőszigetelő lapokra üvegszövet hálóval erősített ágyazóréteg, majd alapozó és nemesvakolat kerül. A szakmai neve ETICS, a köznyelvben sokan dryvitnek hívják.

A rendszer téglára, betonra, pórusbetonra, vályogra és a jól tapadó régi vakolatra is felkerülhet. Az épületek között nem az elvben van különbség, hanem az anyag és a vastagság megválasztásában. A homlokzati szigetelés önmagában nem oldja meg a rossz nyílászárót, a szigeteletlen padlásfödémet és a vizes lábazatot, ezeket együtt kell nézni.

A választást négy szempont dönti el: mennyire szigetel (a hővezetési tényező, lambda: minél kisebb, annál jobb), hogyan viselkedik tűzben, mennyire engedi át a párát, és mennyibe kerül. A pontos értékek a gyártó teljesítménynyilatkozatában vannak.

• Fehér expandált polisztirol (EPS): a legtöbb téglafalú családi ház alapmegoldása.
• Grafitos polisztirol (szürke): azonos vastagságnál általában 20–25%-kal jobban szigetel; ott hasznos, ahol kevés a hely, például a kávákban. Árnyékoló hálóval takart állvány mellett rakják fel.
• Kőzetgyapot: nem éghető, jól páraáteresztő; többszintes épületre, régi falra, vályogra és tűzvédelmi sávnak való.
• Extrudált polisztirol (XPS): lábazatra és a talajjal érintkező falra, ahol nedvesség éri.

Az állvány, a munkadíj és a vakolat ára szinte ugyanannyi 8 vagy 15 cm szigetelésnél. Ezért a többlet-centiméterek viszonylag olcsók, egy bizonyos vastagság felett viszont már egyre kevesebbet hoznak. Téglafalú házaknál általában 10–15 cm fehér polisztirolt vagy valamivel kevesebb grafitosat használnak; kőzetgyapotnál a vastagságot számítás alapján választják.

A román előírások és a támogatási programok követelményeit tervező vagy energetikai auditor (auditor energetic) tudja ellenőrizni. Ha pályázna, a vastagság kiválasztása előtt nézze meg az aktuális program feltételeit.

1. A fal előkészítése: a laza vakolatot leverik, a hiányokat pótolják, a vizesedést megszüntetik, a porló falat mélyalapozzák.
2. Az indítósínt (lábazati profilt) vízszintesen, az épület teljes kerületén felszerelik.
3. A polisztirol lapokat perem-pont módszerrel, kötésben, szorosan illesztve ragasztják; a ragasztó nem kerülhet a hézagokba. A szélesebb hézagot polisztirolcsíkkal vagy habbal töltik ki, nem ragasztóval.
4. A dübeleket a ragasztó kötése után, a gyártó által megadott számban és hosszal helyezik el, a sarkoknál és a széleken sűrűbben.
5. Felkerülnek az élvédők, a vízorros profilok és az ablakcsatlakozó profilok, majd a hálót átfedéssel beágyazzák.
6. Száradás után alapozó, majd a nemesvakolat, egy-egy felületen megszakítás nélkül, hogy ne maradjon toldásnyom.

A gyártók általában +5 és +30 °C között engedik a munkát, eső, erős nap és szél nélkül. Kérdezze meg a cégtől, milyen hőmérsékletet és száradási időt ír elő a javasolt rendszer.

A hőhidak főleg az ablakok körül, a lábazatnál, az erkélyeknél és a tetőcsatlakozásnál keletkeznek. Ott a hideg és a nedvesség koncentráltan jut be, belül pedig foltok és penész jelennek meg.

• A kávákat és a szemöldököt néhány centiméteres, vékonyabb lappal szigetelik.
• A lábazatot a terepszint alá vitt, a vízszigeteléshez csatlakozó XPS-sel szigetelik.
• A régi párkány túl rövid lesz; olyan újra cserélik, amely kellően kinyúlik a homlokzat elé.
• Az ereszcsatorna lefolyóját, a gázvezetéket és a klímatartót a szigetelés elé, távtartóval szerelik vissza.
• Nedves vagy vályogfalra páraáteresztő rendszer kell, és a nedvesség okát előbb meg kell szüntetni.

Nyílászárócsere és homlokzati szigetelés után a ház magától már nem szellőzik. Szellőztessen rendszeresen, vagy gondoljon szellőzőrendszerre, különben a pára megtalálja az utolsó hideg sarkot.