Kertépítés és kertgondozás

A sorrend azért számít, mert minden lépés a következő alapja, és a kész gyep vagy burkolat felbontása a legdrágább javítás. Ez a sorrend válik be általában:

1. Felmérés és terv: a kert részei, a burkolatok, a növénycsoportok, a víz és az áram helye.
2. A törmelék és az építési hulladék eltávolítása; a termőréteg megmentése, ha még megvan.
3. Durva tereprendezés a végleges, háztól elfelé tartó lejtésekkel, ahol kell, támfal vagy rézsű.
4. Föld alatti munkák: közművek, esővíztartály, az öntözés fővezetékei, kábelvédő csövek.
5. Burkolatok, szegélyek, lépcsők, terasz és kerítés.
6. Talajlazítás, termőföld terítése, finom tereprendezés.
7. Fák, sövény és cserjék ültetése, a szórófejek és csepegtetők beállítása.
8. Gyep vagy műfű a végén, amikor már nem járnak gépek.

Ha a kert csak egy-két év múlva készül el, a burkolás előtt akkor is fektesse le az öntözés és a világítás védőcsöveit a térkő és a járda alá.

A termőréteg a talaj felső, humuszos része, ebben él a gyep és a növények gyökereinek nagy része. Jó esetben építkezéskor leszedik, és a telek szélén tárolják. Rossz esetben összekeveredik az alapokból kitermelt földdel, vagy elszállítják.

Gyep alá a termőföldet a fellazított altalajra terítik, általában néhány centitől egy-két arasznyi vastagságig, ágyásokba és sövény alá vastagabban. A lejtés a háztól elfelé tart, hogy a lábazat mellett sehol ne maradjon mélyedés, ahol a víz megállhat.

Ásson próbagödröt néhány helyen. Ha vékony réteg alatt törmelékre vagy betonkemény földre bukkan, írja meg a kérésben: ez sokat változtat a munka mennyiségén.

A döntésnél a használat a fő szempont. Fák alatt, sűrű árnyékban vagy a kutya által járt sávban ritkán marad szép a gyep. Napos, nagy pázsitra viszont a gyepszőnyeg általában a jobb és nyáron hűvösebb választás.

• Gyepszőnyeg: azonnal zöld, gyommentes, a lejtőn megfogja a talajt; frissen vágva kell lerakni, és az első hetekben naponta öntözni.
• Fűmagvetés: a legolcsóbb, a keverék a helyhez választható (nap, árnyék, taposás); egy teljes szezon kell neki, és egyenetlenül is kelhet.
• Műfű: nem kell nyírni és öntözni, egész évben zöld; nyáron erősen felmelegszik, alépítmény és vízelvezetés kell alá, és lehet, hogy nem számít zöldfelületnek.

Sövénynek sokan tuját választanak, mert egész évben takar. A karcsú fajták lassan nőnek, a szélesek gyorsan, és nyírás nélkül nagy fává fejlődnek. A tuja nedves talajt kíván, aszályban öntözés nélkül megbarnul, és minden része mérgező. A gyertyán, a fagyal és a galagonya lombhullató alternatíva.

A tőtávolságot a növény kifejlett szélességéhez és a kívánt sűrűséghez igazítják. Ültetéskor a gödör jóval nagyobb a földlabdánál, a talajt komposzttal javítják, a növényt beöntözik és mulccsal takarják. A sövény mellé csepegtetőcső kerül, mert az első két nyár dönti el, hogy összezár-e.

Az automata öntözőrendszer egy vezérlőből, zónánként egy mágnesszelepből, föld alatti csövekből és szórófejekből vagy csepegtetőkből áll. Egy zónában csak egyféle öntözőelem dolgozik, mert a szórófej és a csepegtetőcső más-más idő alatt adja ki ugyanazt a vízmennyiséget. A tervezés a víznyomás és a vízhozam mérésével kezdődik.

Ősszel a rendszert sűrített levegővel kifúvatják, tavasszal újra beüzemelik, és zónánként ellenőrzik. A gyepet szezonban hetente vagy kéthetente nyírják, egyszerre legfeljebb a fűszál harmadát vágva le. Az örökzöld sövényt általában évente kétszer nyírják, késő ősszel nem. Mielőtt aláír, kérdezze meg:

• Milyen termőföldet hoznak, és milyen vastagon terítik?
• Hány öntözési zónát javasol, és hogyan mérte a víznyomást?
• Milyen növényeket, milyen méretben és milyen tőtávolsággal ültet?
• Ki viszi el a törmeléket, a felesleges földet és a zöldhulladékot?
• Milyen írásos jótállást ad a munkára és a növények megeredésére?