Kéménybélelés, kéményépítés és -javítás

A kémény a tüzelőberendezés égéstermékét vezeti a szabadba, a természetes huzatú készülékeknél pedig a huzatot is adja, amely az égési levegőt a tűztérbe szívja. Egy kémény addig jó, amíg a keresztmetszete, a magassága, az anyaga és a tömörsége illik a rákötött készülékhez. Ha a készülék változik, a kéményt is újra kell gondolni.

A leggyakoribb ok a kazáncsere: a kondenzációs kazán hideg, nedves égésterméke átnedvesíti a régi téglakéményt. A második egy új kandalló vagy kályha, amelyhez elég széles, koromtűzálló járat kell. Néha pedig egyszerűen elöregszik a kémény.

• A kéményfejről hullik a vakolat és a tégla, a fedlap megrepedt vagy hiányzik.
• A padláson vagy a felső szinten barna, fényes foltok jelennek meg a kémény falán.
• A kályha vagy a kandalló rosszul húz, begyújtáskor visszafüstöl.
• Kazánt, tüzelőanyagot cserélne, vagy új kandallót tervez.

A meglévő kémény bélelése általában a legegyszerűbb megoldás, ha a kürtő egyenes, elég széles, és a falazat ép. Ha a kürtő elhúzott, szűk, vagy a kémény rossz helyen van, egy új kémény tartósabb lehet.

• Bélelés saválló csővel: gázhoz, kályhához vagy kandallóhoz, ha a kürtő jó; többnyire egy nap alatt elkészül.
• Bélelés PPs csővel: kondenzációs kazánhoz; szilárd tüzeléshez nem használható.
• Helyszínen keményedő béléscső: ívelt vagy szűkülő kürtőhöz; drágább, a gyártói alkalmazási határokkal.
• Kétfalú, szigetelt saválló kémény: gyorsan szerelhető, a homlokzaton vagy belül, kémény nélküli házban is.
• Kerámiabéléses elemes kémény: tartós, szilárd tüzeléshez és cserépkályhához is jó; alapot és több munkanapot kíván.

Az anyagot a készülék égésterméke határozza meg: milyen meleg, mennyire nedves, ventilátor nyomja-e ki, és meggyulladhat-e a kéményben a korom. Kandallónál és kályhánál a füstgáz nagyon forró, a lerakódott kátrány meggyulladhat, ezért a kéménynek koromtűzállónak kell lennie. Kondenzációs kazánnál az égéstermék hideg, nedves és túlnyomásos.

A minősített kéményrendszerek jelölése megadja a hőmérsékleti osztályt, a nyomásosztályt, a kondenzátumállóságot és a koromtűzállóságot, az éghető anyagtól tartandó legkisebb távolsággal együtt. Kérje, hogy a szakember mutassa meg a jelölést, és vesse össze a készülék adatlapjával.

Ha a házban kazán és kandalló is lesz, már az elején kérjen két külön járatot. Egy második járat utólag sokkal többe kerül.

A kémény átmérőjét és magasságát számítással ellenőrzik, a készülék teljesítményéből, az égéstermék hőmérsékletéből, a kémény magasságából és a bekötés hosszából kiindulva. A túl szűk kémény nem viszi el az égésterméket, a túl tág lehűti, és a falán kondenzvíz és kátrány csapódik ki.

A torkolat helyét a gerinchez, a tető hajlásszögéhez és a közeli magasabb épületekhez mérve jelölik ki, hogy a szél ne nyomja vissza a füstöt. A kéményfej kapja a legtöbb esőt és fagyot: a fuga kimállik, a tégla elfagy, a víz a padlásig lefolyik. A kémény és a tető csatlakozását bádogozással zárják, a kéményfej javításával egy ütemben.

Ha a szomszéd magasabb házat épített, vagy Ön beépítette a tetőteret, a régi kémény szélárnyékba kerülhet. Ilyenkor a magasítás gyakran megoldja a huzat gondját.

A tűzmegelőzési szabályok előírják a kémények karbantartását és rendszeres tisztítását, a katasztrófavédelem (ISU) pedig minden ősszel figyelmeztet, hogy sok lakástűz tisztítatlan kéménynél kezdődik. Fatüzelésű kályhánál és kandallónál a lerakódás gyorsabban képződik, főleg nedves fa és fojtott tüzelés mellett. Bélelés vagy új kémény után kérjen írásos iratot az elvégzett munkáról.

Aláírás előtt minden szakembernek ugyanazokat a kérdéseket tegye fel, hogy az ajánlatok összevethetők legyenek:

• Milyen anyagot és átmérőt javasol, és mi alapján?
• Készít méretezést a készülék adatai alapján?
• Kell marás, kéményfej-javítás vagy magasítás?
• Benne van a fedlap, a kalap, a tisztítóajtó és a bádogozás?
• Hogyan jutnak fel a tetőre, és ki biztosítja az állványt?
• Mennyi ideig tart a munka, és milyen iratokat kapok a végén?